A Rudabányától északkeletre húzódó kicsiny hegyvonulat ásvány- és ércelőfordulásait évezredek óta ismerik és kiaknázzák. A terület tudományos megismerése azonban csak a 18. század elején kezdődött külföldi kutatók révén. Elsőként valószínűleg az olasz Luigi Ferdinando Marsigli vizsgálta tudományos igénnyel az itteni ércelőfordulást. Valamikor a 17-18. század fordulóján feltehetően személyesen is járt itt, de annyi bizonyos, hogy a Duna mellékének természeti viszonyait bemutató hatkötetes művében (Hága, 1726) említi a rudabányai termésrezet, mint ásványtani különlegességet, és rajzokat is közölt róluk.

Luigi Ferdinando Marsigli (1658-1730)

Rudabányai termésrezek Marsigli könyvéből.

Franz Ernst Brückmann wolfenbütteli német orvos, mineralógus 1723-ban meglátogatta az akkor a Gvadányiak által művelt rudabányai rézbányát. Később, 1727-ben megjelent Magnalia dei in locis subterraneis... című könyvében, amely számba veszi a voéág akkor ismert ásvány-lelőhelyeit, röviden ír rudabányai látogatásáról is. Eszerint egész Magyarországon Rudabánya a leggazdagabb rézlelőhely. A bánya tulajdonosa, a grófnő (a nevét nem írja le, de özvegy Gvadányi Sándorné Forgách Mária Dorottya grófnőről, a későbbi író, gród Gvadányi József nagyanyjáról van szó) gyűjti a bányájából előkerült legszebb darabokat, és nála található egy teljesen tiszta, különösen nagy termésréz, amely olyan, mint egy szőlőfürt. Ez az első - és sokáig az egyetlen - adat Rudabányán a helyi ásványok, általában pedig a különleges dolgok gyűjtéséről. Később az ilyen magángyűjtemények képezték a kialakuló múzeumok alapjait.

A korai előzmények után a rudabányai érctelep tudományos igényű rendszeres földtani kutatása az 1870-es években indult meg a Magyar Királyi Földtani Intézet munkatársai révén, és napjainkig tart, melynek eredményeként számos könyv, tanulmány, diplomamunka és más dokumentum született az elmúlt közel 150 év alatt. Honlapunkon a következő hetekben folyamatosan bemutatjuk a legkiemelkedőbb kutatókat és Rudabányáról írt munkáikat.

Franz Ernst Brückmann (1697-1753)

Brückmann könyvének címlapja. A Rudabányáról szóló rész a 264. oldalon található.

A Rudabányáról szóló rész Brückmann könyvében. A baloldalon jelzi, hogy az V. tábla VIII. és IX. ábrája rudabányai termésrezet mutat be.

Az V. tábla Brückmann könyvéből, a VIII. (jobbra) és a IX. (fent, kissé balra) ábra rudabányai termésrezet ábrázol. Sajnos elég kicsik és talán kevésbé sikerültek a rajzok.