Új ismertetés a rudabányai-hegység ásványairól
A Rudabányai-hegység, s különösen a volt rudabányai vasércbánya hazánk leggazdagabb ásványlelőhelye, amely különleges rézásványai (azurit, kuprit, malachit, termésréz) révén világszerte ismert a szakemberek és a gyűjtők körében. A terület ásványairól az elmúlt három évszázadban sok tanulmányban és könyvben olvashattak az érdeklődők (az első, rövid ismertetés 1727-ben a német Franz Ernst Brückmann művében található, amit 1728-ban az olasz Luigi Ferdinando Marsigli munkája követett 1728-ban). A két legjobb hazai szakkönyv 1966-ban (Koch Sándor) és 1985-ben (Koch Sándor-Mezősi József) látott napvilágot. Napjainkra azonban ezek már elavultak, mert az utóbbi három évtizedben Rudabányán és más hazai ásványlelőhelyeken is sok új ásványfajt fedeztek fel a mineralógusok, ami szükségessé tette egy új szakmonográfia kiadását. Ennek megírására két miskolci kutató. Szakál Sándor (Miskolci Egyetem) és Fehér Béla (Herman Ottó Múzeum) vállalkozott, a kiadás gondját pedig a Szegedi Tudománygyetem GeoLitera kiadója vállalta magára. A könyv Magyarország ásványai címmel 2016 márciusában jelent meg. Benne a 359-407. oldalakon találhatunk részletes ismertetést az Aggtelek-Rudabányai-hegység ásványairól, 46 színes fotó és 1 térkép kíséretében. Sajnos a kötet nem került könyvárusi forgalomba, csupán a kiadónál, néhány múzeumban és szakmai szervezetnél szerezhető be személyesen vagy postai úton. (A kiadó címe: SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet, 6722 Szeged, Egyetem u. 2., honlap: www.geolitera.hu)