Az országban történet eseményekről a legátfogóbb híradást a Magyar Távirati Iroda nyújtja sok évtized óta. A hírügynökség ezen a néven működött már a két világháború között is, majd a szocializmus évtizedeiben, és napjainkban is. Tudósítói ott vannak hazánk minden megyeszékhelyén, akik figyelemmel kísérik a térségben zajló eseményeket, s ha valami érdekes, a külvilág számára is fontos, hasznos vagy tanulságos dolog történik, tudósítást küldenek róla a Budapesten működő központnak. Ott a szerkesztők válogatnak a hírek között, s végül is ők döntik el, hogy melyik kerül a naponta többször kiadott jelentésekbe, ezek révén pedig az újságokba és más hírközlő szervekhez (régebben az újságok mellett csak a rádió jöhetett szóba, majd később a televízió, napjainkban pedig már az interneten elérhető sokféle elektronikus média is terjeszti az információkat, sőt saját tudósító hálózatuk van, tehát a Magyar Táv irati Iroda már régóta nem "egyeduralkodó" ezen a téren).

A két világháború között a magyar vidék kistelepülései többnyire csak akkor szerepeltek a hírekben, ha valamilyen tragikus esemény történt (tűzvész, gyilkosság, természeti csapás stb.) Rudabányára is ez az állítás lenne érvényes, ha nem működött volna itt 1880 óta hazánk egyik legnagyobb bányaüzeme, a Borsodi Bányatársulat vasércbányája, amelynek munkájáról és a bányászok kulturális életének kiemelkedő eseményeiről nagy ritkán hírt adott a Magyar Távirati Iroda, ennek révén pedig a magyar sajtó. Az alábbiakban szó szerint közöljük azokat a legérdekesebb tudósításokat, amelyek az MTI naponta többször kiadott jelentéseiben napvilágot láttak Rudabányáról.

1928. április 18. - Tegnap adták át a forgalomnak ünnepélyes keretek közöttaz ormospuszta-rudabányai vasútvonalat, amelyet a Borsodi Bányatársulat anyagi hozzájárulásával keskeny nyomtávú vonalról rendes nyomtávú vonalra építettek ki. Az új vonal révén tizennégy borsod-gömöri község jut vasúthoz. Turisztikai szempontból is fontos az új vonal, mert sokkal könnyebben megközelíthetővé teszi az aggteleki cseppkőbarlangot. A jövőben nem kell harmincötkilométeres kocsiutat megtenni Putnokról, mert Rudabányától az aggteleki barlang csak tizenhárom kilométernyire esik. [Ez tévedés, közúton Felsőkelecsényen át 22 km a távolság! - A szerkesztő.] A vasútvonal megnyitásán az illetékes hatóságok és az érdekelt községek képviselőin kívül a közönség is nagy számban vett részt. Az átépítés következtében felszabadult keskenyvágányú vasútanyagot Szeged városa vette meg, hogy ennek felhasználásával építse ki a nyáron az alsótanayai körvasutat.

1925. augusztus 11. - A gróf Gvadányi József-emlékbizottság most küldte szét a meghívókat Gvadányi József szobrának leleplezési ünnepére.Rudabánya község nagy fiának, gróf Gvadányi József költő és lovasgenerális születésének 200 éves fordulója alkalmából emelte a szobrot, amelyet augusztus 20-án délelőtt 11 órakor lepleznek le Rudabányán. Az ünnepéllyel kapcsolatban Borsod-, Gömör- és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága Rudabányán díszközgyűlést tart. A vonaton érkező vendégek részére Ormospuszta állomásról Rudabánya-Vasérctelep állomásra és vissza különvonat áll rendelkezésre. Az ünnepélyt társasebéd követi a rudabányai tisztikaszinó helyiségében. A teríték ára 70.000 korona. A rendezőbizottság kéri, hogy aki a társasebéden résztvenni óhajt, szándékát kellő időben levelezőlapon közölje.

1925. augusztus 18. - Gvadányi József gróf költő és lovastábornok születésének 200-ik évfordulóját Gömör-, Borsod- és Kishont egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága díszközgyűlés keretében fogja csütörtökön megünnepelni. A díszközgyűlést Rudabányán, Gvadányi szülőfalujéban tartják meg. Ez alkalommal leplezik le Gvadányi szobrát is, amelyet Pásztor József [helyesen: János - a szerkesztő] szobrászművész készített.Az elnöki megnyitő beszédet Soldos Béla dr. főispán fogja tartani.Utána Szentmártony Dániel törvényhatósági bizottsági tagmond ünnepi beszédet.Az emlékszobor leleplezési ünnepségén Csiky József lelkészmegnyitó beszéde után Császár Elemér mond ünnepi beszédet. A szoborra koszorút helyeznek a honvédség, a Magyar Tudományos Akadémia, Miskolc város törvényhatósága, Borsod-, Gömör- és Kishont-vármegye, Rudabánya közönsége és a Lévay József Irodalmi Kör. A szobrot Kállay Géza, a Borsodi Bányatársulat igazgatója adja át Rudabánya közönségének, amelynek képviseletében a községi bíró veszi azt át. Szigethy Ede sajókazai evangélikus lelkész záróbeszéde fejezi be az ünnepet. A leleplezés után a bányatársulat kaszinójában díszebéd lesz, majd a vendégek megtekintik a bányaterületet.

1932. július 8. - A Rudabánya község mellett lévő Kis-tavon nem mindennapi szerelmi dráma játszódott letegnap. Csermák István huszonötéves munkás régóta udvarolt Juhász Anna tizenhatéves rudabányai leánynak. A napokban Csermák megkérte a leány kezétszüleitől, a jómódú szülők azonban nem egyeztek bele a házasságba, s akérőt kikosarazták. Az elkeseredett fiatal pár elhatározta, hogy öngyilkosságot követ el.Csermák vastag fadarabokból tutajt készített, amelyhez a leányt hozzákötötte, majd elővette élesre fent kését, és ötször a leány szívébe döfte. Azután önmagát is a tutajhoz kötözta, s ellőkte a parttól a tutajt, amely a tó közepére kanyarodott és a legény súlya alatt elmerült. A leány a szúrások következtében azonnal meghalt, Csermák pedig a vízbe fulladt. Este a szülők hiába várták haza gyermekeiket, akiknek holttestét csak reggel találták meg.

1932. december 28. - Rudabánya községben Lakatos Mihály húszéves cigánylegény hegedűjével kezében boldog karácsonyi ünnepeket kívánva felkereste a gazdákat. Az ittas cigányt a gyerekek csúfolták, mire a felbőszült muzsikus kővel dobálta meg a gyermekeket. Nagy József gazdafiú ezért kérdőre vonta Lakatost, aki felemelt ököllel támadt Nagy Józsefre. Nagy József előrántotta revolverét, és Lakatost hasbalőtte. Lakatost életveszélyes állapotban szállították a kórházba. Nagy József elmenekült, s a vsendőrség most keresi.